2023-tól átalakul a felvételi rendszere, már nem minden alap- és osztatlan szakhoz kell emelt szintű érettségi – maguk az egyetemek, főiskolák döntöttek arról, kérik-e a nehezebb (egyben több pontot érő) vizsgát a jelentkezőktől.
Sok szakon tényleg nem lesz kötelező az emelt szint 2024-től, de a pontok miatt így is érdemes lesz a nehezebb vizsgát választani. Mutatjuk, miért.
Teljesen átalakul a felvételi pontszámítási rendszere 2024-től, maguk az egyetemek és főiskolák dönthetnek például arról, mire adnak pluszpontokat. Már meg is vannak a részletek.
Az Óbudai Egyetem is nyilvánosságra hozta a 2023-as felvételi szabályait – egy szak kivételével továbbra is az összes alapképzéshez emelt szintű érettségi kell majd.
Sem az alapszakokon, sem az osztatlan tanárképzésen nem lesz alapkövetelmény az emelt szintű érettségi, de pluszpont persze jár majd érte.
2024-ben teljesen átalakul a felvételi pontszámítási rendszere, sőt már 2023-ban is változnak a szabályok: nem minden szakhoz kell majd emelt szintű érettségi. Az egyetemek és főiskolák elkezdték nyilvánosságra hozni, pontosan milyen képzéseken lazítanak az elvárásokon. Már most látszik: több tízezer diák kap felmentést a nehezebb érettségi alól.
2020-ban tették kötelezővé, alig két és fél évvel később pedig már meg is szünteti a felvételizők kötelező emelt szintű érettségijét a kormány. Ez persze nem azt jelenti, hogy a népszerű szakokra be lehet majd kerülni emelt érettségi nélkül, de a hallgatóhiánnyal küzdő képzéseken valóban puhíthatnak a szabályokon.
Középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére küldött válaszából. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.
